Néhány hete láttam meg egy bolhapiaci körséta alkalmával egy Texas Instruments TravelMate 3000-es laptopot. Rögtön felcsillant a szemem, mert valami megmagyarázhatatlan oknál fogva szerelmese vagyok a TI-s cuccoknak, és mindig is szerettem volna tőlük valami “nagyot”. Persze mint retró számítógép megszállottnak nem bármit, hanem valami régit és coolt! :)
Ránézésre ez egy 386-os, vagy 486-os gép lehetett a Turbo feliratú LED-ből ítélve. Kipróbálni valamit bolhapiacon szinte lehetetlen, bár itt még csak tudtam volna konnektor közelbe jutni, viszont mivel a laptopnak nem volt meg az adapterre, így ez mindegy is volt.
Egye fene alapon megvettem a zsákbamacskát, kerek kétezer forintért. Háromról indult az eladó, de a tápra hivatkozva aludtam egy ezrest. Bolhapiacon egyébként is aranyszabály, hogy alkudni kell! :)
Itthon aztán jobban szemügyre vettem, miután levakartam róla a világ összes mocskát !:) Közben kiderítettem róla pár dolgot, mint például a konfig:
- Processzor: Intel 386SX – 20Mhz
- Memória: 2 MB
- Merevlemez: 64 MB
- Kijelző: LCD, 10″ – fekete-fehér
- Portok: Serial, Parallel, VGA, PS/2 és néhány gép specifikus port kiegészítőknek
Akksi az ugyan volt benne, de nyilván csonttá merülve. Mivel a külső tápellátása 5 és 8.5 voltot is megkívánt, egyszerűbbnek láttam tölteni az akksikat és úgy megpróbálni, hogy indul-e, mint tápot barkácsolni hozzá.
Töltöttem is az akksikat vagy két órán át, majd visszatettem a gépbe és megnyomtam a bekapcsoló gombot.
Öröm és boldogság, de nem 100%-ban. Megjelent a BIOS, némi hibaüzenettel, amit lehetőségem sem volt elolvasni, mert azonnal le is állt a gép. Ennyire volt elég a két óra töltés :)
Nem is baj, legalább tudtam, hogy nagy baj már nem lehet. (Fenéket nem)
Rendes tápot továbbra sem barkácsoltam hozzá, látván milyen egyszerű az akksis tápellátás. Négy góliátelem méretű NiCd cella, összesen 5V kimenettel. Semmi extra érintkező az akksin, csak + -.
Szuper, gondoltam, tápláljuk meg akkor az akksi bemeneten keresztül, egy adapterrel. Ebből sajnos csak 2 amperes volt kéznél, amivel ugyan felvillant a képernyő, de aztán le is állt minden. Nem bírta a terhelést a kis adapter.
Rendben, akkor vegyünk ellő valami komolyabbat. Rákötöttem egy kis AT-s PC tápot, ami szintén bolhapiaci szerzemény volt egykoron…
Ésss, a gép elindult, stabilan működött.
Igaz a működés a BIOS-ig tartott csak, mert bootolni nem akart.
Már az is gyanús volt, hogy a winyó felpörgőt pár másodpercre, majd megállt, majd újra felülpörgőt és megint megállt…
Mivel az alaplapi elemek is le voltak merülve, reméltem, hogy csak a rossz BIOS beállítás a gond. Ugyanis itt még manuálisan kell a BIOS-ban a winyó cilinder, fej és szektor számát megadni.
Ezt viszont addig nem tudtam beirkálni, még szét nem szedtem, hogy leolvassam az adatokat.
Jött tehát a szétszerelés, ami nem volt egy nagy dolog, de néhol el kellet gondolkodni mi, hogy jön szét…
Meg is lett a kis winyó, rajta a szükséges adatokkal.
BIOS-ba beírtam szépen, de a jelenség nem változott, csak annyira hogy már kiírta a BIOS: Hard disk controller failure
Így már szinte biztossá vált, hogy meghalt a winyó. Most már rosszabb úgysem lehet alapon azért szétszedtem a winyót is, hátha csak beragadt a fej. Való igaz, hogy elég nehezen lehetett mozgatni kézzel, és hiába kapott kis műszerolajat, magától nem moccant meg továbbra sem.
A hétvégi takarítás közben találtam egy laptop winyót a szekrényben, amiről ki sem találjátok honnan szereztem!? Úgy van, az is bolhapiaci! :)
Ez egy 2 GB-os winyó, amin még szépen rajta vannak a cilinder és a többi értékek, így beállítható ilyen régi gépen is. Ezt egy másik gépben megformáztam FAT 16-ra és tettem rá egy MS-DOS 6.22-őt és a kötelező Norton Commander-t.
Winyó bepattint, gép indul, DOS booltol!
Sajnos időközben kiderült, amikor programokat akartam rá másolni, hogy a floppy meghajtó sem működik.
Mivel a jellegzetes floppy hangokat kiadta, ezért arra gondoltam, hogy koszos a fej.
Szét is szedtem, hogy megtisztítom, de ekkor derült ki, hogy nem is ez a probléma.
Szerencsétlen meghajtót gumiszíj áttétesre tervezték és az idő folyamán ez a gumi szíj megadta magát és elszakadt. Ergo nem volt a lemeznek meghajtása.
Sokféle gumi karikával próbálkoztam, mint pótlás, de sajnos egyik sem vezetett sikerre. Vagy túl szoros volt, vagy túl gyenge, vagy túl vastag.
Fel is adtam a floppy meghajtó javítását, majd egyszer talán találok valamit bele. Kerestem helyette valami sokkal coolabb megoldást a fájl átvitelre!
Hálózati és USB csatlakozó ugye nincs benne, így ezek az egyszerű megoldások szóba sem jöhettek.
Viszont van rajta párhuzamos és soros port, és van nekem egy Norton Commanderem!
Ennél több nem is kell. Összedugtam az asztali PC-t és a laptopot egy soros kábellal, majd VirtualBoxba feltettem szintén egy 6.22-es DOS-t és a Nortont. Az NC-nek van egy Link funkciója, amivel lehet fájlokat másolgatni két kép között soros, vagy párhuzamos kábelen át. És ezzel ugyan nem túl gyorsan, de kényelmesen működött is a fájlmásolás!
Mivel a soros porton rém lassú az átvitel, előkutattam az LPT port fordító csatlakozómat, amit sima LPT kábelre toldva, kapunk két apa végű csatlakozót.
Ezzel már hasított a másolás, legalább is az előző megoldáshoz képest. :)
A kényelem ellenére szerettem volna még barátságosabbá tenni a dolgot. Létezik Total Commander-hez egy LPTDOS nevű DOS-os programocska, ami egy kis server program a cél gépre, DOS alá. Miközben ez fut az egyik gépen, a másik gépen futó Total Commander tud ehhez kapcsolódni, szintén LPT-n keresztül.
Így már VirtualBox és Norton Commander nélkül, közvetlen a Windows alól lehetett garázdálkodni a laptop winyóján.
Ez már csak azért is jó, mert simán DOS-t futtató VirtualBox alá megosztott könyvtárakat betenni agyrém. Így viszont közvetlen átjárás van a két fájlrendszer között.
Fel is került rá egy Windows 3.11 a Calmira II kiegészítővel. Ez utóbbi pár Windows 95 tulajdonsággal vértezi fel a 3.11-et, mint például a Start menü és az intéző.
Hardware szinten még egy dolgot kellet megoldani, méghozzá az alaplapi elemek cseréjét. Igen, ebben kettő darab 3V-os gombelem biztosítja a BIOS beállítások megtartását. Meg is történt gyorsan a csere, mert nagy macera volt minden indítás után bekonfigurálni a winyót a BIOS-ban.
Ezután már nem volt gond, mindent szépen tárolt.
A BIOS egyébként tök érdekes! ha megnyomjuk a CTRL+ALT+ESC kombinációt, akkor akár futó OS alól is előhozhatjuk. Ilyet még a mai modern gépek sem tudnak! (Legalább is én nem tudok róla.)
Illetve még a kijelzőt kellet darabokra szedni, mert a zsanérok rettentő mód szorultak és nyikorogtak. Ezek nagyon bele vannak rejtve a fedélbe, de röpke másfél óra után sikerült őket lekezelni egy kis gépzsírral. Így már teljesen könnyen és halkan lehet mozgatni a fedelet.
A kijelzőnek egyébként elég éles és szép képe van. Ha mégsem, akkor a kis fény és kontraszt tekerő gombokkal lehet állítani, de akár lehet váltani, hogy fekete alapon fehér, vagy fehér alapon fekete megjelenítést szeretnénk.
Gondoltam próbáljunk ki valami játékot is rajta, és ha már van VGA kimenet, akkor kössük monitorra, hogy színesbe lehessen élvezni a Wolfenstein 3D-t :)
A Wolf futásával nem is volt gond, ellenben a VGA kimenettel, ott ugyanis nem volt kép.
Ez első nem is meglepő, mert a régi gépeknél ez nem úgy van, hogy rádugod és automatice megy a váltás. Jellemzően a BIOS-ban kell bekapcsolni a külső megjelenítőt.
Hát itt nem! Nincs ilyen opció.
Kutakodva a gép manualjában (mert szerencsére ezt felleltem PDF formában), kiderült, hogy ehhez egy külön program van, amit egyéb más utility-vel mellékeltek anno a géphez.
Persze ezek a programok a Texas Instruments oldalán már nem találhatóak meg. Sőt, fél napnyi kutatás után sehol nem bukkantam rájuk.
Végül egy külföldi fórumon kaptam egy FTP elérést, hogy nézzek szét ott, hátha.
És igen! Meg is lett a kis programcsomag, amiben ott figyelt a VGA.EXE, amivel nem csak a felbontást lehetett állítani, de átkapcsolni külső monitorra is.
Végre nagy képernyőn, színesben mehetett a Wolf :)
A programcsomagban még van néhány segédprogram, amivel energiagazdálkodást, processzor sebességet állítani, de van benne még fájl menedzser és egy Laptop manager nevű util is. Egy külön doksi is van ezekről.
Ezzel késznek nyilvántartottam a gépet!
De ez csak részbe igaz, mivel időközben szert tettem egy Intel 387-es társprocira. Ennek van is hely az alaplapon, így majd újra szét kell szednem, hogy ezt még beledobjam.
Ha minden igaz, így még a Duke Nukem 3D is röccenés mentessen menne.
De nem fog, mivel az összmemória csak 2 MB.
Bár ezt lehet bővíteni 6 MB-ra, viszont olyan egyedi csatlakozású RAM modulja van, hogy ebbe memóriát találni kb. esélytelen. E-bay-ről pedig nem veszek, mert ötször annyiba kerül, mint maga a gép volt…
Noh meg ez nem is egy olyan gép, amit sűrűn ellő fogok venni, csak jó érzés, hogy van egy ilyen is és működik, illetve jó volt rajta dolgozni. Néha napján jó lesz kicsit retrózni a Commodore 64 és az Enterprise 128 mellet DOS-os játékokkal is :)
És végül van egy kis videó összefoglaló is a felújításról:
Kiegészítés (2018. 11. 11.)
Közben bekerült a társproci is.
Érzésre a Wolf 3D jobban fut, de aztán lehet csak placebo hatás :)
Sok hasznát valószínű nem fogom venni, de ha már mehet bele, akkor miért ne!
hali, latom nem mai a bejegyzes :)
foglalkoztal meg a geppel azota?
nekem is van egy hasonlo, 486-os. a floppy nagyon gazos, alapvetoen ezek a regi szijas floppyk szivatosak a vegtelensegig. lehet bele szijat varazsolni de egyreszt nem lesz tartos, masreszt belevalot sosem talalsz hozza (2mm szeles laposszij kell bele) mert folyamatosan le fogja dobalni.
az a baj hogy ha hdd-t cserelsz akkor viszont kell a floppy mert csak arrol bootolva lehet formazni az uj diszket. nekem sehogy mashogy nem ment, pedig napokat eltoltottem vele.
cf kartyasitottam, ami ugye alapvetoen eleg egyszeru muvelet lenne. de nem az, mert hiba dugod fel cf-ide adapterrel egy pc-re megse lesz jo. nagyon sok variaciot kiprobaltam, most le sem irom mennyi mident, de semmi nem tudta rendesen bootolhatova tenni (rufus,abdc), se ide adapter se usb se dosra bootolt pc semmi.
a tap se egyszeru tortenet mert a hozza valo az sokaknal nincs meg, de amugy is egy marha nagy bumszli, raadasul mar a veguket jarjak (az enyem szepen melexik, plusz kihuzott allapotban is fogyaszt majdnem 4W-ot azaz elfuti).
csatlakozojat nem is mondom, mert el van bonyolitva.
en szeretnem hordozhatova alakitani, megvan meg az eredeti gyari nicd akksi. durva, hogy +30 eves es meg van benne annyi szufla, hogy be lehet rola kapcsolni, par 10mp-ig megy is rola. ez pont eleg tesztelni.
at akarom alakitani nimh akksisra es lecsokkenteni a fogyasztast amennyire lehet. egy mai nimh akku kb dupla kapacitasu mint az eredeti nicd volt (viszont tolteni nem lehet a beepitett toltovel mert hamar kinyirja).
fut rajta a win 3.1 is szepen de ezzel nem akarok copni, pure dos gep lesz :D
Igen, már elég régi projekt volt.
Nem is igazán használtam azóta a gépet, csak amolyan kihívás projekt volt! :)
A floppyra azóta sem sikerült szíjat szereznem, bár nagyon nem is hajtottam.
A winyót én másik laptopban formázta, amiben jó volt a floppy. Így azon egyből rá is tudtam tenni a rendszer fájlokat amik kellenek a DOS bootolásához.